Az �llatorvos vagy a teny�szt� meg tudja mondani, hogy az adott kornak �s fajnak milyen s�ly�nak kell lennie. K�l�n�sen, ha k�zzel etet�nk egy fi�k�t, hacsak nem vagy nagyon tapasztalt ember csin�lja, a t�pszeres etet�s el�tti �s ut�ni m�rlegel�s felbecs�lhetetlen �rt�k�. Megm�rheted a kisebb csib�ket egy kos�rban is. A nagyobb csib�k a k�zi etet�s ideje alatt megtanulhatnak a m�rlegre �llni.

Egyes gondoz�k (�n is k�z�j�k tartozom) szeretik a h�zimadarakat hetente vagy havonta rendszeresen megm�rni, hogy ellen�rizz�k, hogy megtartott�k-e a s�lyukat. Ha a mad�r egyszer el�rte a megfelel� s�lyt, a heti m�rlegel�s nem fog hetente n�h�ny grammn�l nagyobb elt�r�st mutatni. Ha egy �l� mad�r sokat mozog, bele�rtve a rep�l�st is, a zs�r izomm� alakul, �gy a mad�r tal�n karcs�bbnak t�nik, de nem fog kevesebbet nyomni.

Egyes fajok hajlamosabbak a h�z�sra, mint m�sok: a hull�mos papag�jok, galahok, amazonok �s nimf�k ilyenek. De a t�ls�ly-probl�ma minden olyan fajn�l felmer�lhet, ahol a naponta elfogyasztott kal�ri�k t�bb energi�t biztos�tanak, mint amennyit a mad�r a tev�kenys�gei sor�n felhaszn�l. Hiszen sok mad�r t�l sok id�t t�lt a ketrecben, ahol nincs m�s dolga, mint enni. Nem haszn�lj�k sem az izmokat, sem a sz�rnyakat. A rep�l�s 20-szor t�bb energi�t haszn�l el, mint az �cs�rg�s.